|
Tűztorony
Az 58 méter magas Tűztorony négyzetes alaptömbből kinyúló hengeres törzsét körbefutó kosáríves loggia zárja le, kőbábos mellvéddel, toszkán oszlopokkal. Efelett a toronytest nyolcszegletű saroklizénákkal, négy oldalán félköríves kőkeretezésü ablak alatt egy-egy óralap látható 1735-ös évszámmal. A tornyot erőteljes hagymájú kupola koronázza, nyitott lámpással, sisakkal; festői hatását a rézfedés élénkzöld patinája emeli. Itt csüng a harang, amely Bécsújhelyen készült 1739-ben. Első említése 1409-ben történik. Első képe 1562-ből való. Alapjainak lerakásánál az egyik római kaputornyot is felhasználták. Az Árpádházi királyok korából származó, román stilusú masszív, négyszegletes alépítményére a középső részt a XVI.század elején emelték, barokk felső részét pedig az 1676-os tűzvész után, amikor a torony is leégett, építették meg újra 1681-82-ben.A torony otthont adott a toronyőrnek is, akinek feladatai közé tartozott a tűz megfigyelése és a közelgő ellenség szemmeltartása, sőt akkor is jeleznie kellett, ha előkelő uraság közeledett, valamint ha idegen borszállítmány érkezését fedezte fel. A toronyőr és segédei a toronyerkélyről zenét is szolgáltattak és kezelték a toronyórát.Az órát 1681-ben idították meg s ugyanabban az évben helyezték el a torony tetejére a kétfejű sast is, amely azóta Sopron időjelzője: forgásából megtudni, lesz-e eső vagy nem. ( Ha észak-dél irányban áll, eső várható. )
Hűségkapu
Az torony belső Fő-tér felé eső részén találjuk a Hűségkaput. E díszes , barokkos kapukeret Hikisch Rezső terve alapján készült a Sopron és környékének hovatartozása fölött döntő 1921.évi népszavazás emlékére, s Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. A kapu feletti szoborcsoport közepén Hungaria alakja látható, körülötte a neki hódoló soproniakkal. A kapun volt a torony restaurálásáig a város címere is, amely az 1922.évi XXIX.tc.értelmében alján szalaggal bővült, rajta "Civitas Fidelissima" a leghűségesebb város felirással. A város új címerében is megmaradt ez a felírás.
Vissza
Tovább
| |